Idén nem csak sima mézeskalácsra vágytam, hanem egyenesen mézeskalács házikóra. Sokat kutakodva az interneten hogyan is érdemes összeragasztani a részeket, hogy azok stabilan álljanak. Végül a hagyományos tojásfehérje-cukor kombóra szavaztam. Először karamellel gondoltam összeragasztani a házikót, de a forró karamell veszélyessége miatt, illetve, hogy nincs hibázási lehetőségem inkább nem ez mellett döntöttem.
A sütés után néhány nappal nekiláttam az építkezésnek. Egy tojásfehérjébe kb. 25 dkg porcukrot kevertem. Pontosan nem mértem a cukor mennyiségét, addig adagoltam míg a masszám már nem folyt le szépen a fakanálról, hanem egy nagyobb gombócban placcsant vissza a tálba.
Ezután egy kiskanál segítségével kenegettem be a malterrel az elemeket, és indulhatott a móka.
Egy kicsit várni kellett az egyes elemek ragasztása közben, míg az előző illesztés valamennyire meg nem száradt. Ha a cukor mennyisége megfelelő akkor a száradás meglepően gyorsan megy.
Miután a házikó már állt jöhetett a díszítés mindenféle érdekes pózban, hogy szépen tudjak díszíteni.
A végeredmény szerintem még nem tökéletes, de szerencsére nem ez az utolsó karácsony lehet még gyakorolni :)
